SQLab – Aszklépiosz
Ha egy nyergeket gyártó NÉMET cég a nevét a gyógyítás görög istenségétől kölcsönzi ötletesen (németül: Aeskulap = SQLab), akkor ott biztosak lehetünk benne, hogy van orvosi háttér is a tervezés mögött. Az emblémájuk is a szakállas mitológiai alakot és a gyógyítás másik híres megtestesítőjét, a kígyót formázza (gondoljunk csak arra, hogy kitől kapta Doktor Bubó a diplomáját, vagy nézzük csak meg a legtöbb gyógyszertár emblémáját).
Jól látszik a három szint, hogy minden helyzetben egyenletes legyen a nyomás elosztása.
És valóban nem elsősorban a versenyre kihegyezett termékeket gyártják, hanem inkább az ergonómiára és a kényelemre helyezik a fő hangsúlyt, bár 1992-es indulásukkor még A-Mazing Toys néven gyártottak alkatrészeket az akkor kibontakozó downhill sport számára. Tíz évvel később viszont már elsőként használtak medencecsont szélességet mérő technikát, hogy a vevőiknek ideális méretű nyerget tudjanak ajánlani, majd jöttek a sorozatos tesztgyőzelmek a különféle modelljeikkel.
A mérési módszer pedig nagyon egyszerű és azóta is a régi módon működik. Én is kipróbáltam a tavaszi Bringaexpón. Egy tüskés felületű széklapra helyezett papírra kell leülni és rászorítani magunkat, így az ülőcsontjaink alatt a papírt átszúrják a kis tüskék. A két leginkább átszúrt terület középpontja adja meg a nyereg szélességét. Nekem 12 cm jött ki (fontos megjegyezni, hogy ez a szám nem a nyereg tényleges szélessége, hanem az ülőfelületé). így a kiállítás után – tudva, hogy a szélesebb nyergek tetszettek eddig – kettő 13 centis modellt hoztam el tesztre, mivel nagyon régóta kerestem már magamnak egy megfelelő nyerget, ami nem egyszerű feladat. Hiába olvasunk el ugyanis egy rakás nyeregtesztet, beszélünk a haverokkal, mert az egyedüli, ami segít, az a kipróbálás, mivel mindannyian máshogy ülünk, máshogy tekerünk és más felépítésűek is vagyunk. Nekem még mindehhez némi porckorong-kopásom és kiálló csigolyám is van, azaz erősen gyógytornára szorulok, így nem igazán nézi jó szemmel a gyógytornászom a biciklizést. Egy SQLab nyereggel versenyző ismerős viszont azt mesélte, hogy neki elmúltak a tekerés közbeni és utáni gerincfájdalmai, amióta ilyen nyereggel megy. Szóval nagy reményekkel álltam neki a nyergek tesztjének.
Hosszított orr, szögletesebb oldalrész és kicsit tapadósabb anyagok a széleken.
SQLab 611 active TiTube és SQLab 611 Race
Bár az Active nyereg formája elég megosztó és az ára is elég borsos, de nagyon kíváncsi voltam az igazán egyedi „aktív” érzésre. Ennek a modellnek a leglátványosabb tulajdonsága ugyanis az elasztomeres felfüggesztése, azaz a nyereg sínpárja nem közvetlenül és mereven a nyereg vázába csatlakozik, hanem a kettő között van egy cserélhető elasztomer betét. Ennek segítségével a nyereg a tekerés hatására finoman billegni tud alattunk, ami frissebben tarja az alsó részeket, részben tehermentesíti a porckorongokat és természetesebb mozgást tesz lehetővé.
Az elsőre kevésbé feltűnő másik fontos vonás a nyereg szintezettsége. A legtöbb konkurens nyereg ülőfelülete oldalról nézve szinte egy egyenest alkot. Üléskor azonban a testünk nem ilyen alakú, így bizonyos részekre - értelem szerűen - nagyobb nyomás esik. Az SQLab nyergek viszont pont az ülőcsontok alatt domborodnak ki legjobban, hogy ott támasszák alá a testet, ahol az egy kemény felületen alátámasztható és onnan vegyék le a terhelést, ami ezt nem bírja. Ugyanakkor a bringás a terep adottságaitól függően előre hátra csúszkál a nyergen, így például hasznos, ha mászáskor kellően lapos a nyereg orra.
Az elasztomerek kézzel cserélhetőek.
Nálam a fő teszt az a Sloenduro enduró sorozat első futamán volt Triesztben, ahol a két versenynapon összesen bő 80 km-t tekertünk közel 3000 méter szinttel, köztük egy folyamatosan ülős, bő egyórás, aszfaltos mászással, így a két napon azonos körülmények között próbálhattam ki a két nyerget.
Az enduró bicikliken a 160 mm-es rugóutat 25-30%-os beüléssel használjuk, így a beállításkor érdemes a nyereg orrát kicsit előre buktatni, hogy akkor legyen vízszintes alattunk, amikor a gép beült a menet közbeni állapotára.
Az elég hamar kiderült, hogy a mindkét nyergen megtalálható hátsó púp nagyon jó helyen van, és főleg emelkedőkön veszi át a terhelés nagy részét és remek alátámasztást nyújt. Az aktív nyereggel egyetlen egyszer sem éreztem zsibbadást a mászások során és cseppet sem volt zavaró a nyereg billegése, mert a megfelelő erősségű elasztomer használatával kellően feszes a nyereg mozgása, azaz nem zavaróan hintázik, hanem a végállásoknál egy kicsit többet enged, mint a hagyományos nyergek.
Hagyományosabb forma, erős hátsó alátámasztással a csontok alatt.
A 611 Race is jobban vizsgázott, mint az előző nyergeim, de ott azért időnként előjön a zsibbadás, bár csak enyhén. Ennek ellenére én a teszt végén inkább ezt a nyerget választottam magamnak, mert az enduró versenyeken a kicsit csúszósabb felületű huzatával, kerekebb és kompaktabb formájával és rövidebb orrával könnyebben elfér a lábaim között, amikor a nyeregből kiállva mozgok a hosszú downhill szakaszokon. Maratonosoknak, vagy országútisoknak viszont mindenképpen a kicsit nehezebb, de ülve kényelmesebb Active nyerget ajánlanám, mert érezhetően kisebb terhelést ad a gerincnek és az alsó részeknek, ami szerintem sokkal többet nyom a latban, mint az a pár plusz gramm, hiszen, ha kényelmetlennek érezzük az ülést, akkor nem fogjuk annyira élvezni a tekerést.
Jól láthatóan kisebb terhelés esik a lágy részekre a középső mélyedés miatt.
A nyergek az Alpinbike nyeregtesztjének keretében kipróbálhatóak, de vigyázat, eddig a teszt végén mindenki megtartotta a tesztelt darabot.
További technikai háttér itt található: http://www.alpinbike.hu/Az-SQlab-meglatasa-a-tokeletesen-ergonomikus-nyergekrol/41/161/0
A gyártó honlapja: http://www.sq-lab.com/
Szerző és fotó: KGÁdám
