Alpinbike Blog

A két kerékpár alkatrész-gyártó óriás háborúja: Shimano VS Sram

2015.04.23.
Az április több szempontból is izgalmas hónap a bringások számára: egyrészt megjön a jó idő, és végre rövid mezben és nadrágban is lehet tekerni az újra kizöldült erdőben, másrészt – főleg az amerikai Sea Otter fesztiválnak köszönhetően – bemutatják a jövő évi újdonságokat. Nem volt ez másként idén sem, ugyanis az utóbbi két hétben a bringás világ két nagy óriása is bemutatta, hogy mit gondol a felső középkategóriás hajtásrendszerekről. Az internetet elárasztották a fotók és adatok, amelyeket minden nagyobb kerékpáros oldalon meg lehet találni, így mi most inkább kicsit a termékcsaládok és filozófiák összehasonlítására tennénk kísérletet a teljesség igénye nélkül.

A két kerékpár 
alkatrész-gyártó óriás háborúja: Shimano VS Sram

 

A kerékpárvilág BMW-je és Mercedes-e

A Sram és a Shimano a kerékpáriparban olyan, mint a fotósoknak a Canon és a Nikon, vagy az üdítőknél a Coca és a Pepsi, de mondhatnám a BMW és Mercedes, esetleg iPhone és Samsung párhuzamot is. A lényeg, hogy az elkötelezett hívek foggal-körömmel védik a kedvencüket. Míg azonban a fenti párhuzamokban - a telefonokat leszámítva - többnyire azonos országok termékei vetélkednek és váltanak ki vallásos áhítatot, addig a kerékpáros világ két legnagyobb játékosa földrajzilag és filozófiában is nagyon elkülönül. A Sram most bemutatott GX termékcsaládja ugyanis a németországi Schweinfurt tervezőasztalain született meg az amerikai anyacég megbízásából, míg az új Shimano XT szettet Japánban tervezték. (A gyártási helyszínek más lapra tartoznak.) Az amerikai gyártó a harsány és kontrasztos piros-fehér színpárost használja a logójában és a termékein is, míg a Shimano a visszafogott és hideg kéket, a termékeik színvilágára meg a szürke ötven árnyalata a jellemző, feldobva némi feketével. Az aktuális XTR váltójuk állítókarjának esetében azonban olyan vad kicsapongásra is képesek voltak, hogy aranyszínűre fényezték. De a viccet félretéve, azért ne felejtsük el, hogy a szürke eminenciások mindig is a tudásuk és ravaszságuk miatt voltak veszélyes ellenfelek.

Shimano XT hajtókarSram GX hajtókar

Sram Vs Shimano - Két márka, két filozófia

A két cég többnyire egymás ellenében határozza meg magát: a Sram pár éve az XX1-es csoporttal bevezette az 1x11-es rendszer fogalmát a hegyikerékpárok világába is, és ezzel elindult az egyszerűsítés irányába, míg a Shimano inkább az egyenletes, kis ugrásokat tartalmazó szélesebb kiosztásra helyezte a hangsúlyt, amivel bizonyos szakágakban (pl. enduró) és főleg a verseny vonalon egyre inkább hátrányba került. A mai modern XC pályákon ugyanis már boldogul a mezőny egy darab első lánctányérral is, az endurósok meg szintén megvannak az első váltás problémája nélkül. Nem beszélve arról, hogy akár 700 grammot is meg lehet spórolni egy 1x11-es rendszerrel a 2x10-hez képest, mondjuk egy XT és X01 szett esetében.

11-es racsni

Sram 11-es fogaskoszorú

A Shimanónak így előbb-utóbb lépnie kellett valamit, de nem az történt, amit legtöbben vártunk, hogy nyugdíjazzák az első váltót, hanem az új XTR képében inkább duplán megreformálták azt: egyrészt bevetették az elektronikát, ami ma még - jórészt kompatibilitási hiányosságok miatt - nem tekinthető érdemi válasznak. Másrészt elhagyták a bal váltókart, mert a váltó elöl automatikusan teszi a dolgát a hátsó váltó mozgásának függvényében. Ettől még persze van elöl váltás, ami akkor is eggyel több meghibásodási lehetőséget jelent, mintha nem lenne. Nem véletlen, hogy sok gyári versenyzőjük választja inkább az egy lánctányért.

shimano XT fogaskoszorú

Előnyben az 1x11-es áttétel - de miért?  

De miért is szeretik a versenyzők az 1x11-es rendszert? Egész egyszerűen, mert jóval könnyebb, verseny helyzetben pedig, ahol minden mozdulat számít és plusz energiakifejtést jelent, sokkal egyszerűbb használni. Egy enduró versenyen például sokszor van, hogy fékezni, váltani és nyeregcsövet is kell állítani egyszerre, és ilyenkor jó, ha nem kell még valahogy egy első váltást is beiktatni egy harmadik kézzel. Az enduró vonalon pedig még a hasmagasság is megnő, hiszen elég lehet egy kis 30-as lánctányér is, amit nehezebb odaverni a sziklákon. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy az új típusú váltók és a magasabb fogprofilú lánctányérok miatt, tökéletesen csendben van a bicikli kemény terepen is, mert a lánc nem tud csapkodni, se leesni, így akár láncterelő sem kell, ami ismét súlycsökkentést jelent.

Az 1x11 hátrányai

A rendszernek természetesen vannak komoly hátulütői is. A legnagyobb gond a szélső áttételtartományok egy részének elvesztése. Azaz előre el kell döntenünk, hogy inkább felfelé akarunk tekerni (kis lánctányér elöl), vagy inkább lefelé akarunk gyorsak lenni (nagyobb méretű lánctányér). A Sram ezt a kiesést a hátsó sor átfogásának megnövelésével kompenzálta, azaz az addigi legkisebb 11-es lánckereket 10-esre csökkentette, míg a legnagyobb 36-ost 42-esre növelte. Ezzel elérték azt, hogy átlagos bringásként viszonylag egyenletes váltási ugrásokkal és elöl egy 30 vagy 32-es lánckerékkel nagyjából mindenhova fel tudjuk küzdeni magunkat, ahova előtte egy 2x10-es rendszerrel feljutottunk, és még lefelé is marad elég áttételünk. A 10-es lánckerék miatt azonban speciális, a jobb oldalán csökkentett átmérőjű (XD) kazetta kell, illetve a hatalmas 42-es lánckerék tömegének kordában tartása miatt egy tömbből készítik a Sram XX1 és X01 sorait. Azaz a rendszer második hátulütője a drágasága lett.

A Shimano nem akarta átvenni a Sram kazetta szabványát, így bár az XTR szettel belépett a 11-es váltás világába, de a 11-40-es kiosztású sorral továbbra is le volt maradva a Sram 10-42-jével szemben.

A Sram most április elején újabb támadást intézett és a már meglévő csúcs- és felső kategóriás XX1, X01 és X1 termékcsaládjai alá kihozta a jóval versenyképesebb árú GX termékcsaládját, ami ráadásul nem is csak egy termék, hiszen tartalmaz egy 1x11-es, egy 2x11-es és egy 2x10-es váltót is. Ezzel a Shimanót már az alsóbb kategóriákban is megszorongathatja, ahol a japán gyártó hagyományosan erősebb volt eddig.

A versenyképesebb árat természetesen az olcsóbb anyagokkal és egyszerűbb gyártási eljárásokkal érték el, így például az egy darabból készült XX1-es sor kb. 265 grammja helyett a szegecselt GX sor már közel 400 grammot fog nyomni, ami ugyan csak 140 gramm többlet, de százalékban nézve már nagyjából 50 %-os növekedésről beszélünk.

A Shimano elővette az aduászt

A Shimano gyakorlatilag egy héten belül válaszolt és bemutatta a 2016-os XT termékcsaládot, ami ugye mindig sokkal teljesebb és egységesebb, mint a Sram termékcsaládjai, hiszen itt a keréktől, a váltókarig mindenen az XT felirat díszeleg. Természetesen az ilyenkor kötelező marketing toposzok szerint az egész rendszer jobb, könnyebb, merevebb, erősebb, hatékonyabb és fejlettebb lett picivel, ami biztosan így is van, de a legizgalmasabb dolog akkor is az, hogy az XTR és XT történetében talán először történik meg az, hogy az XT-n mutatnak be egy olyan új technológiát, amit az aktuális XTR nem tud.  A rengeteg információ közé ugyanis diszkréten bekerült egy 11-42-es kiosztású adat is a hátsó sor vonatkozásában. Ezzel pedig a Shimano egy csapásra vissza került a nyeregbe, hiszen ez a sor gyakorlatilag csak egy leheletnyivel tud kevesebbet, mint a Sramé, de mindezt anélkül, hogy kazettát kellene cserélni a meglévő kerekeken, ráadásul azt ígérik, hogy az árak a megszokott XT árak színvonala körül maradnak, ami egy nagyon erős adu a Srammal szemben.

11-es xt szett

11-es XT szett

Gyári versenyzők XT-szettel a versenyeken?

A hivatalos magyarázat szerint persze az XTR 11-40-es kiosztása a versenyzőknek készül, míg az XT a gyengébb lábú, szélesebb felhasználói tömegeknek. (Kíváncsi vagyok hány gyári versenyző gépén látjuk majd ezt az XT sort, mert ezzel a sorral akár gyorsabbak is lehetnek, mint a szűkebb kiosztású XTR sorukkal, hiszen, ha előre az eddig bevált lánctányérnál eggyel nagyobbat tesznek fel, akkor lefelé nyernek egy plusz fokozatot, vagy egy kemény pályán van egy plusz mászó fokozatuk.) A valóságban persze lehet, hogy a Shimano is látta, hogy rengeteg garázscég kezdett el az utóbbi időben a meglévő 1x10-es rendszerekhez Sram konkurens 40-es és 42-es lánckerekeket és Shimano váltókhoz való módosított váltókanalakat gyártani. Azaz gyakorlatilag kijelölték a Shimanónak az irányt, és a japánok végre le is csapták a magas labdát. Ők is kidolgozták a Sram által kitalált, aztán a kis cégek által újragondolt ilyen-olyan magas és/vagy széles fogprofiljukat a lánckerekeken, ami természetesen pont 150%-kal tartja stabilabban a láncot, mint az eddigi lánckerekeik. A nagy ugrásokkal járó sufnituning megoldások helyett pedig átvették a 11 fokozatot az XTR-től.

Shimano XT a közeljövőben 

2016-ban az XT-ből lesz még 2x11-es és 3x11-es változat is. Azaz a most bemutatott két termékcsalád alapján jövőre a két cég évek óta tartó különutassága megszűnik, hiszen közel azonos ár és technológiai kategóriában gyakorlatilag ugyanazt fogják kínálni. Az pedig, hogy mindkét nagy cég letette a voksát az 1x11 és a 2x11 fokozat mellett, valószínűleg a 3 lánctányéros rendszerek kihalását jelenti. Legalábbis a hobbi szint fölött, mert nehéz elképzelni, hogy valaki majd a terepen 33 fokozatban akarja keresgélni az épp megfelelőt.

Ismét az érzelmek fognak dönteni: Shimano vagy Sram?

Szóval mostantól már csak a márkahívők érdemi érvek nélküli csatája dúlhat, mert technológiailag nem lesz nagy különbség a két márka termékcsaládja között: a Sram szögletesebb kialakítású és talán ropogósabb váltású lesz, míg a Shimano vélhetően lágyabb és kisebb ujjerőt igénylő. A Sram lefelé mindig gyorsabb lesz egy picivel, cserébe a Shimanóhoz nem kell kazettát cserélni és utólag is bármikor 2x11-esre lehet majd alakítani, míg a Sramnak lesz külön csak 1x11-es (GX X-Horizon) és egy egyszerűbb 2x11-es (GX) váltója.

Sram 11-es hátsó váltó Shimano xt 11-es hátsó váltó

A vallásháború miatt nem lettem volna a kerékpárgyártók helyében, akiknek el kellett dönteniük, hogy a jövő évi megfizethetőbb árú modelljeiket Sram GX-szel vagy Shimano XT-vel szereljék. Szerencsére bármit is döntöttek, mi vevők nem járhatunk rosszul, ha nem vagyunk elvakult márkafanatikusok.

KGÁdám

További cikkek:

Túra
X. generációs GIANT TCR
2024.03.21.
Közel harminc éve jelentek meg először a Giant palettáján a TCR országúti kerékpárok. Ez idő alatt a kerékpárok hatalmas fejlődésen mentek át, számtalan szabvány és trend jött, majd volt ...
Túra
Bringától a Mátrabérc Trail-ig
2023.04.26.
Hogyan is alakult a szikrától a teljesítésig?! ...
Túra
Visszatérünk a Dolomitokba
2022.06.27.
2 év - Covid járványnak köszönhető - kihagyás után visszatérünk a mesés Dolomitokba ...
Túra
Miért járunk vissza Monacoba minden évben?
2021.12.02.
A kérdés mindenkiben felmerül. Hiszen az olyan messze van! Na meg Monte Carlo! Oda csak a gazdagok járnak, mi keresnivalója van ott egy "csóró" bringásnak? Lehet ott egyáltalán bringázni? ...
Túra
Szeld át az Alpokat "kényelmesen"!
2021.05.29.
Az Alpok átkelése minden rendes montis álma. De nem mindenkinek fér bele egy rendes felkészülés, ami feltétlen szükséges ahhoz, hogy az egyhetes kihívásból a szép táj és a nagy hegyek maradjanak ...
SpiderClub Airborne